Tanulmányi Központ, Punta de Vacas 2008 

Ma elsősorban azokhoz az üzenet-közvetítőkhöz fordulunk, akik a különböző parkokban gyűltek össze világszerte. Megjegyzéseink az Üzenet legáltalánosabb jellemzőit fogják érintetni.

Az Üzenet előzményei

(Az egeret a CC ikon fölé mozgatva lehet kiválasztani a magyar nyelvű feliratot.)

Az Üzenet előzményeivel fogjuk kezdeni, melyek két, 1969-ben készült anyagban találhatók meg. Az egyik „A belső tekintet” néven ismert írás, mely ugyanitt, Punta de Vacasban íródott 1969-ben, majd először 1972-ben jelent meg. A második előzmény egy előadás, egy beszéd, amely „Szónoklat a szenvedés gyógyításáról” címmel vált ismertté, s melyet itt ugyanezen a helyen mondtunk el 1969. május 4-én. Ezek az anyagok elterjedtek különböző formátumokban, melyekhez később kifejtések készültek, melyek külön írásokként és könyvekként jelentek meg, és végül ezek alkották a szerző összegyűjtött műveinek köteteit.

Azt hiszem helyénvaló azt állítani, hogy az egész létrehozott alkotás nem más, mint a két említett előzmény tematikus átdolgozásainak és kifejtéseinek összessége.

Így aztán noha a művet fel lehet osztani különböző irodalmi, pszichológiai, társadalmi és egyéb műfajok alapján, a különböző kifejtések magja a két említett előzményre vezethető vissza. Ezért a különböző írások és a különböző nyilvános szereplések nem mások, mint a korábban említett alap írások kibontásai, kifejtései és magyarázatai.

Nem olyan régen jelent meg az Üzenet egy 2002-ben kiadott kötetben „Silo Üzenete” címen. Ez az írás három részre oszlik: a Könyvre, a Tapasztalatra és az Útra.

A Könyv nem más, mint a Belső tekintet. A Tapasztalat az Üzenet gyakorlati megnyilvánulása nyolc ceremónián keresztül. Végül az Út elmélkedések és javaslatok gyűjteménye.

Itt befejezhetnénk az Üzenet és előzményeivel kapcsolatos fejtegetéseinket. Ugyanakkor szeretnék röviden kitérni néhány olyan témára, melyek a Szenvedés gyógyítása beszédből leválva, vonatkozásokká váltak és lehetővé tették személyes és társadalmi szinten fontos témák kifejtését, úgy mint a fájdalom és szenvedés közötti különbségtétel…

A Szenvedés gyógyítása, mint előzmény

Ebben a beszédben elhangzik, hogy az életben a legfontosabb tudás a szenvedés megértése és e szenvedés legyőzése. Fontos különbséget tenni a fizikai fájdalom és a szellemi szenvedés között.

A szenvedésnek három útja van: az érzékelésé, az emlékezeté és a képzeleté. A szenvedés felfedi az erőszak állapotát, az erőszakét, ami a félelemhez kapcsolódik: félelem attól, hogy elveszítjük, amink van; vagy már elveszítettünk valamit; vagy valamit mindenáron el akarunk érni. Szenvedünk, mert valamink nincs, vagy csak úgy általánosan félünk… Félünk a betegségtől, a szegénységtől, a magánytól és a haláltól.

Az erőszak gyökere a vágy. A vágy különböző szinteken és formákban jelentkezik, amelyek a legszertelenebb vágyaktól a legegyszerűbb és legjogosabb törekvésekig terjednek. Ha figyelmet szentel ennek, akkor a belső elmélkedés révén az ember új irányt adhat az életének. A vágyból születik az erőszak, ami nem marad meg az emberek bensőjében, hanem megfertőzi a környezetüket is.

Az erőszak különböző formáit figyelhetjük meg az alapvető, fizikai erőszakon kívül. Így aztán létezik gazdasági, faji, vallási, szexuális, pszichológiai, lelki és egyéb elfojtott vagy leplezett formái az erőszaknak.

…….
(Kivonat, 1969)
“Az emberben rejlő erőszak, ami ezekből a fajta vágyakból származik, nem marad meg a tudat belsejében, mint egy betegség, hanem mások világára is hatással van és a többi ember ellen fordul.
De nehogy azt hidd, hogy amikor erőszakról beszélek, csak a fegyveres háborúkra gondolok… Ez a fizikai erőszak egy formája. Létezik gazdasági erőszak, ami arra ösztönöz, hogy másokat kihasználj; amikor másoktól lopsz, amikor már nem vagy testvére a másiknak, amikor ragadozó madár vagy a testvéred számára. Ezen kívül van faji erőszak is: azt hiszed netán, nem gyakorolsz erőszakot, amikor üldözöl másokat csak azért, mert nem a te fajtádból valók? Azt hiszed talán, hogy nem alkalmazol erőszakot, amikor rágalmazod őket, mert nem a te fajtádhoz tartoznak? Létezik vallási erőszak is: gondolod, hogy nem erőszak az, amikor megtagadod a munkalehetőséget valakitől, bezárod valaki előtt az ajtót, vagy netán kirúgsz valakit csak azért, mert nem ugyanazt a vallást követi, mint te? Gondolod, hogy nem vallási erőszak az, amikor rágalmazással elkülönítesz valakit, aki nem a te elveidet követi, elkülöníted a családjával, elkülöníted a barátaival csupán azért, mert nem a te vallási nézeteidet osztja? Vannak még az erőszaknak más formái is, melyeket a filiszteusi erkölcs ír elő. Te a saját életstílusodat akarod rákényszeríteni másokra, a saját küldetésedet kényszeríted rá másokra… De ki mondta neked, hogy te követésre méltó példa vagy? Ki mondta neked, hogy egy életformát rákényszeríthetsz másra csak azért, mert neked tetszik? Hol van az a minta, hol van az a példakép, amit ráerőltethetsz másokra? Itt van tehát az erőszak egy másik formája. A benned és a többiekben lévő, illetve a környezetedben található erőszakot csak a belső hit és a belső elmélkedés révén tudod legyőzni. Az erőszak legyőzéséhez nem a hamis kiutak vezetnek. A mai világ pattanásig feszült, és nem mutat utat arra, hogy véget vessünk az erőszaknak! Ne keress hamis kiutakat! Nincs olyan politika, mely képes lenne legyőzni ezt az eszelős késztetést az erőszakra. Nem létezik a világon olyan párt, olyan mozgalom, amely képes volna megállítani az erőszakot. A világban levő erőszak legyőzéséhez nem a hamis kiutak vezetnek… “
(Kivonat vége, 1969)
…….
Ez a beszéd rávilágít annak szükségességére, hogy egyszerű viselkedést kövessünk, ami irányt ad az életünknek. Az is elhangzik, hogy a tudomány és az igazságosság szükséges a fájdalom legyőzéséhez, de a szellemi szenvedés legyőzéséhez az alantas vágyak legyőzése szükséges.

A beszéd sok eleme kerül át különböző könyvekbe, mint például „Emberivé tenni a Földet”, „Levelek barátaimnak”, „Az új-humanizmus szótára” és a „Silo beszél”, valamint a következő előadásokba is: „Az érvényes cselekedet”, „Az élet értelme”, „Humanizmus és a mai világ”, „A civilizáció válsága és a humanizmus”, „Mit értünk ma egyetemes humanizmus alatt” stb.

A Belső tekintet c. könyv, mint előzmény

A másik előzmény, a Belső tekintet, az élet értelmével foglalkozik. A fő téma, amit tárgyal, az ellentmondás pszichológiai állapota. Elmagyarázza, hogy az ellentmondást a szenvedés érzékelése jelzi, és hogy a szellemi szenvedés legyőzése az által lehetséges, ha életünket általánosságban egyre inkább ellentmondásoktól mentes cselekedetek felé irányítjuk, és különösen ha más emberekkel kapcsolatban ellentmondásoktól mentes cselekedetek felé.
Ez a könyv magába foglalja a személyes és társadalmi spiritualitás csíráját, valamint egy nagyon átfogó pszichológia és antropológia csíráját, melyek a Képek pszichológiájában, a Pszichológiai jegyzetekben és az Egyetemes eredetmítoszokban kerülnek kifejtésre.  Szintén megjelenik a következő nyilvános előadásokban: „Az emberről”, „Vallásosság a mai világban” és „Isten témája”, melyekben a Belső tekintet új kifejtései és alkalmazásai találhatók meg.

Világos, hogy Silo üzenetének említett előzményei keverednek és kölcsönösen hivatkoznak egymásra, különösen az Üzenet második és harmadik részében, hiszen az első rész teljesen megegyezik a Belső tekintettel.
Ezek az átiratok, ezek a lefordítások irodalmi művekben is megjelennek, úgymint a „Vezetett élményekben” vagy mesékben, vannak történetek és novellák, vagy „Az ábránd és cselekvés” vagy a „Bomarzo erdője”, ahol feltárul egy olyan pszichológia erőteljes tartalmi, mely már a kezdetektől fogva megjelent az említett előzményekben.

Ezen rövid megjegyzésekhez befejezéseképp szeretném hozzátenni, hogy az Üzenet nemcsak egy személyes spiritualitás kifejeződése, hanem egy társadalmi spiritualitásé is, melynek tapasztalati igazságát az idő fogja igazolni, és amely különböző kultúrákban, nemzetekben, társadalmi rétegekben és generációkban jelenik meg.

Egy ilyen igazságnak nincs szüksége dogmákra vagy rögzített szervezeti formákra a működéséhez és a fejlődéséhez. Ezért az „üzenetközvetítők”, azaz azok, akik átérzik az Üzenetet és eljuttatják azt másokhoz, mindig hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy ne fogadjanak el a gondolatokra és a hitekre erőltetett korlátokat, és hogy minden emberrel úgy bánjanak, ahogy szeretnék, hogy velük bánjanak.

Mivel nagyra értékelik a személyek közötti és a társadalmi kapcsolatokat, ezzel egyidejűleg az üzenetközvetítők tevékenykednek a megkülönböztetés, az egyenlőtlenség és az igazságtalanság minden formája ellen.