Itt arról szólunk, hogyan lehet az élet értelmetlenségét értelemmé és teljességgé változtatni.

Silo Üzenete
A Silo által 2002 júliusában megfogalmazott Üzenet három részből áll: A Könyv, A Tapasztalat és Az Út.
A Könyv már régóta ismert "A belső tekintet" címen.
A Tapasztalat nyolc ceremóniából áll, amelyek képesek spirituális inspirációt és pozitív változásokat eredményezni a mindennapi életben.
Az Út a személyes életre, az emberek közötti kapcsolatokra és a társadalmi cselekedetkre vonatkozó gondolatok és javaslatok gyűjteménye.

Megjegyzések Silo Üzenetéhez
2009 márciusában Silo megírta a Megjegyzések Silo Üzenetéhez című munkáját, melyben megjegyzéseket fűz A belső tekintethez, A tapasztalathoz és Az úthoz.
Ezek a megjegyzések nem fedik le Silo Üzenetének összes témáját, csak azokat, melyeknél ez szükségesnek tűnt az írás jobb megértéséhez.

Silo az Üzenetről
2008. június - Punta de Vacas, Tanulmányi Központ
Az Üzenet előzményei
Az Üzenet előzményeivel fogjuk kezdeni, melyek két, 1969-ben készült anyagban találhatók meg. Az egyik „A belső tekintet” néven ismert írás, mely ugyanitt, Punta de Vacasban íródott 1969-ben, majd először 1972-ben jelent meg. A második előzmény egy előadás, egy beszéd, amely „Szónoklat a szenvedés gyógyításáról” címmel vált ismertté, s melyet itt ugyanezen a helyen mondtunk el 1969. május 4-én. Ezek az anyagok elterjedtek különböző formátumokban, melyekhez később kifejtések készültek, melyek külön írásokként és könyvekként jelentek meg, és végül ezek alkották a szerző összegyűjtött műveinek köteteit.
Az Út
Ha azt hiszed, hogy az életed a halállal véget ér, akkor nincs értelme annak, amit gondolsz, amit érzel és amit cselekszel. Minden ellentmondásban és szétesésben végződik.
Ha azt hiszed, hogy az életed nem ér véget a halállal, akkor az, amit gondolsz, meg kell hogy egyezzen azzal, amit érzel és amit cselekszel. Mindennek az egység, az összhang felé kell haladnia.
Ha közömbös vagy mások fájdalmával és szenvedésével szemben, nem lesz igazolható semmilyen segítség, amit kérsz.
Ha nem vagy közömbös mások fájdalmával és szenvedésével szemben, úgy kell cselekedned, hogy az, amit érzel, megegyezzen azzal, amit gondolsz és teszel, azért, hogy segíts másoknak.
Tanulj meg úgy bánni másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak.
Tanuld meg legyőzni a fájdalmat és a szenvedést magadban, a körülötted lévőkben és az emberi társadalomban.
Tanulj meg ellenállni a benned és a körülötted lévő erőszaknak.
Tanuld meg felismerni a jeleit annak, ami szent, benned és körülötted.
Ne hagyd, hogy elmúljon az életed anélkül, hogy megkérdeznéd magadtól: „Ki vagyok?”.
Ne hagyd, hogy elmúljon az életed anélkül, hogy megkérdeznéd magadtól: „Hová tartok?”
Ne hagyd, hogy elmúljon egy napod anélkül, hogy válaszolnál magadnak arra, hogy „ki vagy”.
Ne hagyd, hogy elmúljon egy napod anélkül, hogy válaszolnál magadnak arra, hogy „hová tartasz”.
Ne hagyd, hogy elmúljon egy nagy öröm anélkül, hogy köszönetet mondanál bensődben.
Ne hagyd, hogy elmúljon egy nagy bánat anélkül, hogy előhívnád bensődből azt az örömöt, amit megőriztél.
Ne képzeld azt, hogy egyedül vagy a faludban, a városodban, a Földön és a végtelen sok világban.
Ne képzeld azt, hogy be vagy zárva ebbe az időbe és ebbe a térbe.
Ne képzeld azt, hogy halálodban örökkévaló lesz a magány.